Osara: Varázsgombolyagok, varázsfonalak



Érdekes, hányféle kultúrának, mítoszkörnek része a varázsgombolyag. Főleg a népmesékben, helyi legendákban fordul elő, a leggyakrabban valamely spirituális ösvény szimbólumaként. A román néphagyományban például valaha úgy hitték, hogy egy bizonyos vámpír, Varcolai holdfényből font fonálon utazott fel az égbe, hogy kiszivja a hold és a nap vérét. A vámpír azóta is az égben él, és csak akkor juthat vissza a földre, ha a fonál elszakad.

A mágikus gombolyagok, varázsfonalak mentén általában utazni lehet, de gyakran az a céljuk, hogy összezavarjanak, megtévesszenek. Máskor épphogy útmutatóként szolgálnak, mint Ariadné fonala, mely kivezette Thézeuszt a minotaurusz labirintusából. Grimm "A hat hattyú" című meséjében a király szintén egy tündértől kapott varázsgombolyag segítségével jut ki az elvarázsolt erdőből. Egy másik Grimm mesében (Az orsó, a vetélő meg a tű) a fonásnál használt orsó repül ki a lány kezéből, csillogó aranyfonalat húzva maga után, a herceg ezt követve talál rá arájára.

Számos istennőhöz társítottak varázsgombolyagokat, fonalat, rokkát, szövést. Így a Cailleach, a skótok, vén rettenetes viharistennője ezüst fonalat sző rokkáján. A germán istennők közül is sokan kapcsolódnak a szövéshez, fonáshoz, mint Holle anyó, Frigg, Perchtl és Berchtholda. Arádiát is tisztelték a szövők istennőjeként, Doamna Zinelor alakjában.

Érdekes még, hogy az utazáshoz a rokka is kapcsolódik, számos mesében a boszorkány rokkán repül (a teljesség kedvéért: néha péklapáton is :) ). A Csipkerózsika mesében rokkán szövöget a gonosz boszorkány, amikor száz éves álomba varázsolja a királylányt.



Az északi mítoszokban Saule, a Nap istennője a napsugarakat szövi. Frigg, a germán istennő ellenben a csillagos égboltot szőtte meg, erre utal legalábbis az Orion övnek a "Friggerock", "Frigg orsója" elnevezése. Továbbá, a Vénusz bolygót gyakran nevezték "Friggjarstjamá"-nak, "Frigg csillagá"-nak. A Kalevala egyik mondájában Kuutar (Holdleány) és Paivatar (Napleány) szőnek arany és ezüst fonalakat.

A varázsfonál úgyszintén gyakran kapcsolódik a sorshoz, mint az élet fonala. A sorsistennok szövik, fonják a Sorsot, a germán mitólógiában a Nornák, a görögöknél a Moirák, a rómaiaknál a Párkák. A több szálból összesodort fonál gyakran a nemzés, a nemek összefonódásának jelképe, így kapcsolódik a termékenységhez, az élethez. Az orsóról folytonosan tekeredő szálak az élet folytonosságát, visszavonhatatatlan menetét jelképezik, a fonál elvágása pedig az élet véglegességét, a halált.

A magyar népmesékben a boszorkányok változnak néha gombolyaggá, de ha tűvel szúrják meg, akkor ebben az alakban is meg tudnak sérülni. Más mesékben vetélővé, orsóvá változik a boszorkány.

A honlapon található, esetlegesen Internetről származó anyagokért csoportunk felelősséget nem vállal.
Az Árnyak újság a Berkano Wicca Tradíció belső kiadványa, a benne található cikkek, írások a szerzők és a Tradíció szellemi tulajdonát képezik,
felhasználásuk a jogtulajdonosok írásos engedélye nélkül minden formában tilos.

Powered by nettarhely.hu